A gyomorban sósav keletkezik, mely a táplálék emésztéséhez nélkülözhetetlen. Helyileg nem okoz panaszt, mivel a gyomor nyálkahártyája ellenálló a sósavval szemben.

Panasz akkor jelentkezik, ha a maró anyag visszaáramlik a nyelőcsőbe, és irritálja annak nyálkahártyáját, mely védtelen a sav hatásával szemben. Ezt az állapotot nevezik reflux betegségnek.

A nikotin – a dohányzással összefüggésben – gyengíti a felső gyomorszáj záróizmának a működését, így elősegíti a sósav visszafolyását.

Sok egyéb oka is lehet a gyomorégésnek, például bakteriális fertőzöttség (Helicobacter pylori), egyéb fertőzések, kezdődő gyomorfekély, felszívódási zavarok (gyakori a laktóz-intolerancia), gyomorrák.

Számtalan gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezik (vérnyomáscsökkentők, hörgőtágítók antibiotikumok). Különös veszélyt jelentenek az ún. nem-szteroid fájdalomcsillapítók, melyek recept nélkül is kaphatók, és gyakran többfélét szednek a betegek párhuzamosan.

A gyakran fogyasztott élelmiszerek, italok is tünetképzők, például csípős ételek, egyes fűszerek, adalékanyagok, tartósítószerek, feketekávé (főleg éhgyomorra), sör.

Jelentős kiváltó tényező a túlsúly, a hasi anatómiai viszonyok megváltozása következtében, de terhességben sem ritka.

Közismert az idegfeszültség (stresszhelyzet, vizsgadrukk, tárgyalás stb.) gyomorégést okozó hatása a vegetatív idegrendszer működésének befolyásolása révén (pszichoszomatikus eredet), gyakorlatilag szervi háttér nélkül. Hormonális hatással is összefüggésben állhat (premenstruációs szindróma, klimax).

A kivizsgálás tartós fennállás vagy ismeretlen eredet esetén feltétlenül indokolt (belgyógyász-gasztroenterológus illetékes), melynek a gyomorszondás (gasztroszkópos) vizsgálat általában részét képezi.

A kezelés elsősorban a kiváltó ok megszüntetését jelenti. Tüneti kezelésként savcsökkentők, lúgos kémhatású (alkáliás) gyógyvizek használhatók.

Igen fontos az életmódbeli változás (étkezés, sportolás, dohányzás elhagyása, testsúlycsökkentés).