Előrehaladott állapotban a járástávolság (fájdalommentesen) jelentősen megrövidül. Felső végtagokban verőeres szűkületet a foglalkozási betegségként ismert vibrációs ártalom okoz (légkalapács, motorfűrész, üvegcsiszolás stb.).

Visszérbetegség igen gyakori az alsó végtagokban, gyakran csupán esztétikai zavarként jelentkezik, gyulladás esetén azonban kezelést igényel. A vénás trombózis (elzáródás) – különösen, ha a mélyvénákban jelentkezik – életveszélyes is lehet. A nyirokerek betegségei gyulladásos, daganatos (elzáródás), parazitás eredetűek lehetnek.

Az érbetegségek vizsgálatával, kezelésével az angiológia (érgyógyászat) foglalkozik.

Az alsóvégtagi verőeres érszűkület leggyakrabban idült dohányosoknál jelentkezik, olykor amputáció válik szükségessé.

A szív- és szív-erek betegségei a kardiológiához tartoznak. A szív saját ereinek (koronáriák) szűkülete infarktust okozhat (szívizomelhalás), mely azonnali orvosi-kórházi ellátást igényel (fő tünet a mellkasi fájdalom). Kezelése lehet gyógyszeres, vagy szükség esetén műtéti (bypass). A szív- és érrendszeri betegségek krónikus stádiumaiban a fizikai teljesítmény beszűkül, rendszeres orvosi ellenőrzés mellett az állapotnak megfelelő életmód kialakítható. Kiváltó tényezők a dohányzás mellett az érelmeszesedés, magas vérnyomás, vesebetegség, endokrin zavarok,

A keringési zavarok népbetegségként jelentős terhet rónak az egészségügyi ellátásra, elsődleges feladat a megelőzés, egészségnevelés, sportolás, egészséges táplálkozás, elhízás kerülése.