A tünetek igen sokfélék lehetnek, és általában több szervrendszert érinthetnek. A bőrön megjelenhetnek csalánkiütések, vagy sömör (dermatitis) valamilyen allergénnel való érintkezés után. Ha a szem kötőhártyája érzékeny, ott kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami szemviszketéssel és könnyezéssel jár. Az orrnyálkahártya túlérzékenysége pedig tüsszögéssel, orrfolyással járó szénanátha (rhinitis). A legsúlyosabb megnyilvánulása az allergiának a légutakban a nagy- és kishörgők túlérzékenysége, amely tartósan fennálló időnként igen súlyos állapotot jelentő betegséget, az asztmát váltja ki. Bizonyos ételféleségek is kiválthatnak allergiás reakciót. A szájüregbe került étel szájpadviszketést, nyelvödémát okozhat, ez az orális allergiás reakció. A tápcsatornából felszívódó anyagok viszont hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat vagy csalánkiütést váltanak ki, ekkor ételallergiáról beszélünk. A túlérzékenység legsúlyosabb formája pedig az anafilaxiás sokk, amikor azonnali orvosi beavatkozás szükséges. A keringés teljes átrendeződése, ájulás, gégeödéma, majd fulladásos halál is beállhat a fokozott túlérzékenységi reakció következtében, ilyen súlyos tüneteket válthat ki például a méhek, darazsak csípése is.
Egyes szakemberek csupán a lélek betegségének tekintik az allergiát, különösen az asztmát, míg az ellenkező végletet vallók izoláltan, csak az immunrendszer vagy a hörgők biokémiai működése zavarának tekintik. A valóságot valószínűleg azok az elméletek írják le a legpontosabban, amelyek e két nagyon összetett rendszer - az idegrendszer és az immunrendszer szoros kapcsolatával magyarázzák a tünetek összetettségét. A neuroimmunológia és a pszichoneuro - immunológia két új, eddig még kevésbé ismert területe az immunológiai kutatásoknak. Az allergiás betegségek okainak feltárásához a későbbiekben ez a két tudományterület is hozzájárulhat, a bonyolult tünet együttes nem egy, hanem sok tényezőre vezethető vissza.
Az allergiára való hajlam igazoltan öröklődik. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz (szenzibilizálódáshoz) idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak később. Hogy mikor? Ez nagyon változó, van rá példa, hogy valaki egyfajta ételből csak egyszer fogyasztott, s aztán már a második alkalommal súlyos tünetei vannak, de igen gyakori az is, hogy valaki 30-40-50 éven keresztül szívja be panaszmentesen a pollennel teli levegőt, de allergiája csak felnőtt korában jelentkezik.
Kezdetben a szervezet csak egyféle allergénre válik érzékennyé (monoallergia), később azonban egyre több anyag vált ki allergiát (poliallergia). A monoallergizáltak között a leggyakoribbak a legagresszívabb allergének: a parlagfű és fűpollen, valamint a háziporban az atka allergén fehérjéje. Az Egyesült Államokban a súlyos asztmás rohamokat gyakran az allergiát kiváltó földimogyoró elfogyasztása váltja ki. Magyarországon viszont legfőbb allergénünk a parlagfű. Az allergia főleg a városi környezetben legyengült immunrendszert veszélyezteti, a légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul.
A szénanáthások gyakran nem ismerik fel, hogy allergiájuk van, tüneteiket meghűlésként kezelik, gyakran el sem jutnak az orvoshoz, ezért a hazai szénanáthások számáról pontos adatokat nem tudni. Az Országos Korányi TBC és Pulmonógiai Intézet 1990 óta gyűjti azon betegek számát, akik a pulmonógiai hálózatban megjelennek. Kisszámú mintákon végzett szűrővizsgálatok riasztó eredményeket adtak a lakosság körében előforduló allergiás problémák jelenlétéről. Dél-pesti kerületek középiskolásainak körében 30%, vidéki kisvárosok általános iskolásai között 40% volt a valamilyen allergiában szenvedők aránya.
A nemzetközi és hazai statisztikák is arra utalnak, hogy az idősebb korosztályokban kevesebb az allergiás, mégis nem túlzás azt állítani, hogy legalább 2 millióan szenvednek az allergiától Magyarországon. A súlyosabb légúti allergiás betegség, az asztma gyakoriságáról pontosabb képünk van, hiszen a fulladó beteg nagyobb valószínűséggel kerül szakorvoshoz, illetve kórházba. A bejelentett asztmás betegek számának növekedése jelentések alapján évről évre jól követhető.
Tanácsok virágpor allergiásoknak
Az allergiás betegeknek ismerniük kell azt, hogy mikor virágoznak a panaszokat okozó növények. Az allergiás betegeknek ismerniük kell azt, hogy mikor virágoznak a panaszokat okozó növények
Erre az időszakra érvényesek a következők:
- Szélben, nagy melegben, valamint a délelőttől – déli csúccsal – a kora délutáni órákig mindig magasabb a levegő pollentartalma, célszerű ilyen körülmények között zárt térben tartózkodni.
- A fűpollen allergiás kerülje azt a területet, ahol éppen füvet nyírnak. Nem szabad ilyen kerti munkát végezni, tilos kaszálni, füvet nyírni, lekaszált fűben játszani, letáborozni! A frissen vágott fű nedvei is okozhatnak problémát, közvetlenül a bőrre kerülve kiütéseket válthatnak ki. Fűpollen allergiásnak a nád és a kukorica pollenje is panaszokat okozhat. A gyom allergiás (üröm, parlagfű, lándzsás útifű, libatop, csalán, szőrös disznóparéj) nyár közepétől ne gyomláljon! Százszorszép, kamilla is okozhat panaszokat a gyom érzékenyeknek. A virágpor allergiások kerüljék a kamilla, csalán, lándzsás útifű tartalmú teákat, köhögés csillapító szirupokat, bőrápoló szereket, samponokat. Kötőhártya-gyulladásukat véletlenül se kezeljék kamillafőzettel! Méz, propolisz, virágpor tartalmú készítmények fogyasztása szintén nem ajánlott.
- Allergiás szezonjában gyakrabban mosson hajat, ha lehet, naponta és lefekvés előtt, hogy a hajba ragadt pollenszemeket eltávolítsa. Hordjon szemüveget a pollenek távoltartása miatt, ami legyen sötét, mert a szezonban a szem – mint minden kötőhártya-gyulladásnál – igen érzékeny a fényre. Felsőruházatát gyakrabban mossa. Autóban csukott ablakkal, zárt szellőző rendszerrel utazzon, kivétel persze, ha megteheti, hogy autója pollenszűrős szellőzővel rendelkezzen. Ha lehet inkább éjszaka keljen útra. Ne üljön motorra!A lakást éjszaka szellőztesse, nappal csukja be az ablakokat!
- Az allergiás embernek nagy gonddal kell megválasztania azt a helyet, ahol szabadságát szeretné eltölteni, olyan vidékre kell utazni, ahol az adott pollen még, vagy már, vagy sohasem volt jelen a levegőben. A szezon alatt maradjon otthon, szabadságát az év biztonságosan allergénmentes szakaszában vegye ki. Különösen ajánlott a téli szabadságot, síelést, kirándulást havas vidékre, városoktól messze.
- Érdemes figyelembe venni a választandó hely tengerszint feletti magasságát, 1600 m fölött az atkák kevésbé szaporodnak. A hegyvidéki levegőben jóval alacsonyabb a kémiai légszennyezők koncentrációja, azonban sok hegyvidéken a penészgombák okozhatnak problémát.
A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban gyógyszeres úton próbáljuk meg befolyásolni az allergiás panaszokat, nem szabad azonban elfelejteni, hogy emellett egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak. A gyógyszeres kezelést akkor célszerű alkalmazni, ha az allergén elkerülésével nem várható a panaszok további enyhülése, segítségükkel meg kell próbálni a felhasznált gyógyszermennyiséget csökkenteni.
A panaszok ritkulását, súlyosságának csökkenését, az esetek egy részében tünetmentességet várhatunk el a megelőző szerektől. Várhatóan a panaszokkal terhelt időszakban kell alkalmazni őket. Az adagolástól eltérni csak a kezelőorvos tudtával érdemes. A tüneti szerek halmozott alkalmazása esetén felmerül a megelőző kezelés megváltoztatásának lehetősége, például új gyógyszer-kombináció beállításával.
A légúti panaszok, tünetek kedvezően befolyásolhatók tiszta levegőjű környezetben. Hazánkban a Mátra, és más hegyvidéki üdülőhelyek, szanatóriumok segítik a betegek gyógyulását. A barlangterápia a klímakezelésnek egy speciális formája. A barlangban nincs olyan környezeti tényező, ami ártalmas lehetne a légúti betegre. A hőmérséklet, a páratartalom egyenletes, nincs légszennyezés, pollenszezonban is alig található virágpor a levegőjében. Egyedüli problémát a penészgombák jelenléte okozhat. Ezek mennyiségét azonban a legtöbb helyen gondosan mérik, illetve elszaporodásukat – lámpaflóra - igyekeznek akadályozni.
A barlangterápia, sóbarlang-terápia különösen azoknak a betegeknek ajánlott, akik a leghatékonyabb szerek mellett is gyakran panaszosak, és az is jelentős segítség nekik, ha csak pár órára is pollenmentes környezetben lehetnek. A kezelés hatékonyságát kiegészítő eljárásokkal – légzőtorna, relaxáció – tovább lehet fokozni.