A keringési rendszer három összetevője a verőeres (artériás) hálózat, a visszeres (vénás) hálózat, és a nyirokrendszer (limfatikus rendszer). A verőerek betegségei sokfélék, az ártatlan (pl. felületes seprűvénák) elváltozásoktól az életveszélyes mélyvénás trombózisig bezárólag. A vénás betegségek gyakran öröklődő természetűek, de álló foglalkozás is előidézheti. Jellemző a visszerek tágultsága, elsősorban az alsó végtagokon. Nőknél gyakoribb. Az akut (heveny) visszérgyulladás szövődményként a tágult visszerekben alakul ki, a pangó vér miatt lelassult keringés kedvez a kialakulásának.

Az akut visszérgyulladásban a hirtelen kezdet jelentős fájdalommal, esetleg hőemelkedéssel jár. Az érintett gyulladt terület tapintásra érzékeny, felette a bőr vörösesen elszíneződött, duzzanat is kialakulhat. Ha a tapintás göbös képződményeket érzékel, vérrögösödés (trombózis) gyanúja merül fel.  Akut visszérgyulladás esetén a balneoterápiás kezelések nem ajánlottak. A kezeletlen, elhanyagolt visszérbetegség mélyvénás trombózishoz vezethet, ami különböző, életveszélyes szövődményeket okozhat.

A kivizsgálás érgyógyász (angiológus) hatáskörébe tartozik. A kezelés könnyebb esetekben gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, kompressziós harisnya viselésével, kielégítő mozgással és folyadékfogyasztással történik. Súlyosabb esetekben műtéti eljárások segítenek. Az orvos megítélése szerint véralvadásgátló (antikoaguláns) kezelés is szóba jöhet.

Ha a visszértágulat nem jár komoly panaszokkal, kezelés nem szükséges. Éjszakai lábikragörcs, nehézláb-érzés együtt járhat a visszerek tágulatával. Nyári melegben a panaszok fokozódhatnak az értágulat miatt, ilyenkor ödéma (duzzanat) is kialakulhat.