A szervezetben kialakult gyulladások heveny (akut), félheveny (subakut), vagy idült (krónikus) természetűek.

A sokirányú mozgást lehetővé tevő ízületek három csoportba sorolhatóak: gerincoszloppal kapcsolatos ízületek, a nagy (pl. térd-, váll-, csípő), illetve a kisízületek (kézujjak, lábujjak ízületei).

Az ízületi gyulladásnak számtalan fajtáját különböztethetjük meg, és bármelyik ízületet érintheti. Leggyakoribb a bakteriális eredetű, de a steril gyulladás (autoimmun), az anyagcserezavarhoz (köszvény), vagy a pikkelysömörhöz (pszoriázis) kapcsolódó folyamat sem ritka.

Az ízületi gyulladás (artritisz) érinthet egy (monartritisz), vagy több ízületet (poliartritisz).

A hevenyen fellépő ízületi gyulladás járhat általános tünetekkel (rossz közérzet, gyengeség-elesettség, hőemelkedés, láz), és helyi (lokális) tünetekkel,panaszokkal (fájdalom, duzzanat, bőrvörösség, melegségérzés, mozgáskorlátozottság). Az akut ízületi gyulladás váratlanul, előzmények nélkül jelentkezhet.

 A helyes kórisme felállítását csak a beteg alapos kikérdezése, illetve a szükséges vizsgálatok (vérvizsgálatok, képalkotó eljárások) elvégzése, adott esetben az ízületi folyadék nyerése (punkció) biztosíthatja.

A kezelés legfontosabb eleme az ízület nyugalomba helyezése, szükség szerint jegelés, külsőleg alkalmazott kenőcsök, krémek alkalmazása. Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők adása. Bizonyos gyógyszerek (nonszteroid készítmények) mellékhatásait feltétlenül figyelembe kell venni (pl. gyomorbántalmak jelentkezése). Nem reagáló esetekben az ízületbe adott szteroid készítmény lehet a megoldás.   

Megfelelő időben a gyógyfürdő kúra, gyógytorna, rendszeres mozgatás igen hatásos.

A diétás kezelés magában foglalja egyes élelmiszerek kerülését (pl. fehérje tartalmú ételek), a szükséges kalória bevitelét, az étkezés megkönnyítését szolgáló eszközök használatát. Egyes természetes anyagok (pl. kurkuma) jó hatásúnak bizonyultak.