Ez az állapot főleg idős emberekben fordul elő, de gyermekkorban is kialakulhat, például fejlődési rendellenesség következtében. Idős korban a dohányzás, a kezeletlen magas vérnyomás vagy a vérzsírok kórosan magas volta lehetnek a kiváltó okok. Bármely, közvetlenül a szívre ható betegség is okozhat szívelégtelenséget (szívizomgyulladás, szívbillentyű működési zavar, illetve közvetett módon vérszegénység, pajzsmirigy megbetegedés, tüdőembólia, szívritmuszavarok).
A panaszok leggyakrabban fáradékonyság, légszomj, aluszékonyság, vízvisszatartás (ödéma), idős korban zavartság, tájékozatlanság lehet. A szívelégtelenség enyhébb formáiban a tünetek és panaszok lassan alakulnak ki, a szervezet sok kisegítő mechanizmussal (főleg hormonális) igyekszik fenntartani a normális működőképességet.A kivizsgálás részletes kardiológiai (szívgyógyászati) tájékozódást jelent a lehetséges ok, illetve az állapot súlyosságának és a teendőknek a megállapítására (EKG, ultrahangos vizsgálat, képalkotó eljárások, esetleg szívkatéterezés, illetve laboratóriumi vizsgálatok).A szívelégtelenséget okozó kórállapotokat idejében kezelni kell, ezáltal a kialakulás megelőzhető, vagy időben lassítható. A kezelés részben gyógyszeres, de egyre gyakrabban jelent műtéti beavatkozást (billentyű-, koszorúér betegség).
Az életmódi megszorítások (sószegény étrend, dohányzás elhagyása, testsúlycsökkentés, megfelelő gyógytorna (rehabilitációs program keretében) elengedhetetlenek az állapot egyensúlyban tartásához.