Ezt a célt szolgálja a GINOP 7.1.8 felhívás, amelynek keretében, megújuló és / vagy újonnan létrehozott minősítési és védjegyrendszerek bevezetését követően, a szolgáltatási színvonal emelkedésének köszönhetően a magyar turisztikai kínálat megítélése javulni fog. Ennek hatására pedig több, magasabb költésű vendég számára válhat vonzó úti céllá Magyarország. A projekt tartalmazza többek között a gyógyfürdők, strandfürdők, uszodalétesítmények, élményfürdők és wellness fürdők működésével és üzemeltetésével kapcsolatos rendeletek felülvizsgálatát is - írja a turizmus.com. A fürdőfejlesztések mellett a gyógyhelyek és fürdővárosok turisztikai versenyképességét növeli minden idők legnagyobb szálláshely fejlesztési programja, a Kisfaludy Program. 2017 és 2030 között 300 milliárd forint értékű szálláshely fejlesztési beruházás valósulhat meg, Budapesten kívül.

Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszanak a gyógy-, termál- és édesvizek, ezek kiemelt szerepe az októberben bemutatott országmárkában is megjelenik. Szembeötlő, hogy a Budapesten kívül realizált, külföldi vendégéjszakák jelentős része olyan településekre koncentrálódik, ahol a vizekhez kapcsolódó termékek határozzák meg a vonzerőt. Ami pedig a számokat illeti: 99 minősített gyógyfürdő, 40 gyógyszálló, 38 gyógyhely és 5 gyógy-barlang várja a gyógyulni és regenerálódni vágyó vendégeket. A KSH adatai szerint 2017-ben, Magyarországon összesen 529 fürdő üzemelt (gyógy- és termálfürdők, élményfürdők, strandok, uszodák és tanuszodák), mintegy 590 ezer m2 vízfelülettel és 860 ezer fő napi befogadóképességgel. A létesítmények regisztrált adatai szerint a fürdők összes látogatóforgalma, tavaly meghaladta a 41 millió főt, 173,4 milliárd forint bevételt generálva a szektor számára.