Bender Tamás, Bálint Géza, Prohászka Zoltán, Géher Pál és Tefner Ildikó Katalin eredményei igazolták a balneoterápia fájdalomcsillapító hatását terhelési és nyugalmi fájdalom esetén degeneratív mozgásszervi betegségekben (térd-és kézartrózisban, krónikus derékfájásban), a gyógyvíz hatásos volt krónikus nőgyógyászati kismedencei fájdalom esetében is. Ugyancsak igazolt a gyógyvíz kedvező hatása számos metabolikus és inflammációs laboratóriumi paraméterre is. A klinikai vizsgálat a súlyfürdő fájdalomcsillapító hatását is alátámasztotta nyaki és ágyéki diszkopátia esetén.
A magyar kutatók saját vizsgálataikat különböző ásványianyag-tartalmú vizekkel végezték. A derékfájással kapcsolatos tanulmányok Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, kéntartalmú és nagy sótartalmú vízzel történtek, a térdartrózisra vonatkozó munkáknál nátrium-hidrogénkarbonátos, enyhe jódos és brómos, fluoridos vizekkel, a kézartrózisos munkák többek között magas szulfidtartalmú, a gyulladásos és metabolikus paraméterek vizsgálata. A vizsgálatok nagy ásványianyag-tartalmú, szintén nátrium-bikarbonátos vízben történtek. A radonos vizsgálat alacsony (300-400 Becquerel) radontartalmú vízben történt.
Azt, hogy nemzetközi mércével mérve is komoly balneológiai kutatás folyik Magyarországon, a tudománymetriai adatok is alátámasztják. Ugyanakkor évek óta semmilyen támogatás nem történt, sem a gyógy-idegenforgalom, sem az egészségügy részéről, holott eredményeink kis befektetéssel nagy hasznot hoznának a gyógy-idegenforgalomnak.

A korábbi vizsgálatokról

A kutatók 122 munkából a beválasztási és kizárási kritériumok alapján tizennyolc klinikai tanulmányt vettek be az analízisbe (mind a tizennyolc impaktfaktoros lapban jelent meg), ezek közül négy, illetve kilenc tanulmányt metaanalizáltak. Összesen mintegy 120 beteg adatait vizsgálták. Az egyik legnagyobb összefoglaló vizsgálat (Falagas et al., 2009) a hidroterápiára vonatkozó cikkeket kizárta, és a balneoterápia hatását vizsgáló összesen 1720 betegen végzett huszonkilenc randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) adatait (nyolc oszteoartrózisra, hat fibromialgiára, négy spondilartritisz ankilopoetikára, négy reumatoid artritiszre, három krónikus derékfájásra, három artritisz pszoriatikára, egy Parkinson-kórra vonatkozó munkát) feldolgozva elemezte.
Megállapította, hogy tizenhét vizsgálatnál (68%) a balneoterápiával kezelt csoportban a fájdalom csökkenése statisztikailag kifejezettebb volt a kontrollcsoporthoz képest. Nyolc vizsgálatnál ez a javulás nem különbözött a kontrollcsoporttól. A fájdalomcsökkenés ideje különböző volt, a legtöbb vizsgálatnál három hónapig, kilenc vizsgálatnál ennél hosszabb ideig tartott. Egy másik összefoglaló munkában (Kamioka et al., 2010) a hidro-és balneoterápia területén 1990-2008 között elvégzett szisztémás összefoglalókat értékelték. A balneoterápia hatására vonatkozóan a megjelent össze-foglalók véleménye alapján nem tudott levonni konklúziót a nem megfelelő metodikával (statisztikai módszer, blinding, megfelelő kontrollcsoport hiánya stb.) történt, heterogén (különböző célpontok stb.) vizsgálatok alapján.

Az ásványvíz hatásosabb a csapvíznél

A víz alatti súlyfürdővel végzett munka az eddig közölt biomechanikai publikációk klinikai hatását igazolta. Bár az áttekintő tanulmány szigorú beválogatási rendszere csak tizennyolc tanulmány figyelembevételét tette lehetővé, de a magyar balneológiával kapcsolatos egyéb közlemények (metodikai levelek, kísérleti munkák) számos magasan rangsorolt lapban jelentek meg. Hazai klinikai vizsgálatok és az irodalomban publikált számos hasonló tanulmány alapján kijelenhetjük, hogy az ásványvíz a csapvízzel szemben előnyös hatású mozgásszervi betegségeknél, függetlenül az ásványianyag-tartalomtól. Ugyanakkor az irodalmi adatok alapján a kénes és a sós víz bőrgyógyászati vagy a sós víz nőgyógyászati problémák esetén hatásosabbnak tűnik az egyéb vizeknél.
Magyarországnak rendkívül kedvező geotermikus adottságai vannak, aminek oka az Európára jellemzőtől eltérő geotermikus gradiens. A felszíntől a mély felé haladva a hőmérséklet emelkedése 100 méterenként 5 °C. A Pannon-medencében a földkéreg 10 km-rel vékonyabb a világátlagnál (kb. 25 km), így a termálvizek is magasabb hőfokúak. Az ország területének közel négyötöde alatt található hévíz, azaz a hazai előírás szerinti 30 ˚C-nál magasabb hőmérsékletű forrás és kút. 2012-es adatok szerint Magyarországon több mint 1370 termálkút, 248 elismert gyógyvíz, 228 elismert ásványvíz, 1 természetes szén-dioxid-gázlelőhely, 5 minősített gyógyiszap található.

A tanulmány szerzői: Bender Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, a szakmai kollégium balneológiai tagozatának elnöke, Budai Irgalmasrendi Kórház; Bálint Géza, az MTA doktora, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet; Prohászka Zoltán, az MTA doktora, Semmelweis Egyetem III. sz. Belklinika, Géher Pál, PhD, egyetemi tanár, a Magyar Balneológiai Egyesület elnöke, Budai Irgalmasrendi Kórház; Tefner Ildikó Katalin, a Magyar Balneológiai Egyesület főtitkárhelyettese, Józsefvárosi Egészségügyi Centrum

Fotó: Horváth Botond, Shutterstock.com